�ko-sz�t�r

Folyadék-leveg� h�szivattyú, aktív (mechanikus) h�téssel (pl. talajvizet felhasználva) meleg vagy hideg leveg�t, és használati melegvizet állít el�. Mind a h�tés, mind a f�tés a h�t�kör és a kompresszor segítségével történik, a h�t�közeg különböz� irányú áramlásával, ezért a háztartási melegvíz mindkét eljárás során rendelkezésre áll. Forrás: www.paleotherm.hu

Vízatartó/vízadó réteg. A föld alatti természetes víztározókat Aquifer-nek nevezzük. Ez többnyire egy vagy több olyan kõzetréteget jelent, ahonnan a lerárolt víz nem tud elszivárogni. A vízkészletet kutakkal lehet elérni.

Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, h� és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából. Az atomenergia egy irányított láncreakció után jön létre és h�t hoz létre. Ezt a h�t a víz felforralására, g�z el�állítására vagy egy g�zturbina meghajtására használják.

A benzin a nyers, természetes petróleumból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem a paraffin (paraffin = parum affinis, latin) sorozatba tartozó szénhidrogének elegye, mely f�képp hexánból (C6H14) és heptánból (C7H16) áll. Ezek nyíltláncú, telített szénhidrogének, de a motorbenzin több mint 400 féle alkotóból áll (olefinek, ciklohexán, benzol, toluol, orto-meta-és para xilének, és egyéb alakzatok.) Színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztet. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot, ellenben borszeszben meglehet�sen oldódik. Elegyíthet� éterrel, kloroformmal és különféle zsírokkal. Nagyon gyúlékony, leveg�vel keveredve majd meggyújtva robbanása er�teljes.

Szénhidrát-, illetve cellulóz tartalmú, valamint fehérjéket és zsírokat tartalmazó szerves hulladékok anaerob szervezetek hatására. mezofil hõmérsékleten (30-40 °C) végbemenõ bomlásának (biodegradáció, rothadás, erjedés) gáznemû, rendszerint éghetõ terméke, amely ammónia, kén-hidrogén, szén-monoxid és szén-dioxid mellett legnagyobbrészt metánból áll.

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lév� összes él� tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

A CHP rendszerek a logikusan is egymáshoz kapcsolható tevékenységeket összepárosítják. Jellemzõen f�t�anyag elégetésével keletkezett g�zturbinákra vezetik, villamos áramot termelnek, majd a megmaradó h�t h�cserél�kön keresztül f�tési célra is felhasználják.

Általánosságban a dugattyú hengeres alkatrész, mely pontosan illeszkedik egy henger furatába és ott alternáló haladó mozgást képes végezni. Feladata vagy az, hogy a henger térfogatát változtassa, vagy az hogy a hengerbe áramló folyadék vagy gáz nyomását munkavégzésre használja haladó mozgást hozva létre.

A dízelmotor egy bels�égés� motor, amelynek m�ködési elvét a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893. február 23-án. A dízelmotor szerkezete kifejezetten hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú benzinmotor (Otto-motor) felépítéséhez, hiszen alapvet�en mindkett� henger(ek)b�l, dugattyú(k)ból, f�tengelyb�l, lendít�súly(ok)ból, vezérm�b�l, szelepekb�l stb. épül fel, s mindkett� a négy ütem - szívás, s�rítés, robbanás és kipufogás - szerint dolgozik. A f� különbség, hogy a dízelnél a tüzel�anyag (leginkább gázolaj) gyújtószikra segítsége nélkül, a legalább hússzoros kompresszió (légs�rítés) miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el és végez munkát a hengerben. Továbbá, a benzinesek benzin+leveg� keveréket szívnak be, viszont a dízelek dugattyúja csak leveg�t szív be, azt s�ríti, majd az adagoló az égéstérbe fecskendezi az üzemanyagot.

A DX rendszer – a többihez hasonlóan – egy földi cs�vezeték rendszert alkalmaz, ahol fagyálló a h�t�közeg, és a réz földhurok a primer h�cserél�. Az ilyen jelleg� geotermikus h�csere eredményes és hatékony módja a f�t� és légkondicionáló rendszerek h�cseréjének, különösen h�szivattyús rendszerek esetén. Forrás: www.paleotherm.hu

Az égésh� (régebbi nevén égésmeleg) az a fajlagos h�mennyiség, ami egy kilogramm tüzel�anyagból összesen felszabadul, ha az égéstermékeket a kiindulási h�mérsékletre h�tjük vissza.

Az Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) egy önkéntes Európai Uniós szerv, ami elismeri azokat a szervezeteket, amelyek rendszeresen javítják a környezetvédelmi teljesítményüket. Az EMAS-regisztrált szervezetek együttm�ködnek a törvényes szabályozással, környezetmenedzsel� rendszerük van és saját kiadványok vagy más, különálló felek által elismert környezeti nyilatkozatok útján közzéteszik a teljesítményüket. Megkülönböztet� jelzésük az EMAS logó, ami garantálja a magukról adott információ megbízhatóságát.

Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégz�képességet jelöli. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munka-mennyiséggel (W) adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. A kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk.

Az emberiségnek szüksége van energiára a létfenntartáshoz, aminek biztosítása az energiafejlesztés feladata. Az energiafejlesztés nemcsak a minél több energia megtermelését, hanem a felhasználás ésszer�sítését, a takarékoskodást is jelenti, az élhet� környezet meg�rzése érdekében.

Az ERBE 1950 januárjában kezdte meg m�ködését, tevékenységi köre az alapítólevél szerint kiterjedt az er�m�vek megbízás alapján történ� beruházására, er�m�vi berendezések és anyagok min�ségellen�rzésére, az ezekkel összefügg� szakért�i feladatok ellátására, az er�m�vi beruházások során szükségessé váló szolgáltatási, javítási és anyagértékesítési tevékenységre, továbbá a technológiai szerelési munkálatokban való közrem�ködésre, valamint az er�m�vi berendezések üzembehelyezésére.

Er�m� villamos energia fejlesztésére szolgáló létesítmény. Csaknem minden er�m� legfontosabb része a generátor, vagyis egy olyan forgógép, mely elektromos energiává alakítja át a mechanikai energiát az elektromos indukció elvén.

Az etanol (etil-alkohol, borszesz) (C2H5)OH színtelen, jellegzetes szagú és íz�, kék lánggal ég� folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük. A második világháború hirhedt V2 rakétáinak is ez volt az egyik üzemanyag kompnense. Az etanol a természetben tisztán sosem fordul el�, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul el� a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.

A fosszilis tüzel�anyagok alatt a bányászott szenet, ként és aszénhidrogéneket – k�olajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. Ezek elégetése g�zt fejleszt, ami egy turbinát hajt meg, ami egy hozzákapcsolt generátor útján elektromosságot fejleszt.

A földgáz amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzel�anyag. A földgáz néhány métert�l több mint 5000 méteres mélységben taláható, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, h�mérséklete pedig a 180 °C-ot, függ�en a lel�hely mélységét�l. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. A földgáz legnagyobb részt metánt tartalmaz, de alkotórésze lehet az etán, a propán, a bután és a pentán is.

A Francis-turbina a vízturbinák egy fajtája, melyet James B. Francis fejlesztett ki. Kívülr�l befelé áramló járókerékkel rendelkez� reakciós turbina, mely egyesíti a radiális és axiális áramlás elvét. A Francis-turbina a manapság leggyakrabban használt vízturbina. A Francis-turbinákat tíz métert�l néhány száz méterig terjed� esés (vízszint különbség) esetén alkalmazzák és els�sorban elektromos energia fejlesztésére használják

Egy tüzel�anyag f�t�értéke az a h�mennyiség, ami 1 kg tüzel�anyagból kinyerhet� olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz g�z halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égésh�jéb�l kivonjuk a g�zként távozó vízmennyiség párolgásh�jét. A f�t�érték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, gáznem� anyagoknál kJ/Nm3.

Mozgási (forgási) energiát villamos energiává átalakító berendezés.

A Geotermikus energia a Föld k�zetlemezeinek természetes mozgásából származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hõmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna k�olaj energiájával volt egyenérték�. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a leveg�t nem szennyezi.

A g�z olyan gáz, melynek anyaga légköri nyomáson, szobah�mérsékleten jellemz�en folyadékként (esetleg szilárd anyagként) viselkedik. A folyékony anyagok valamely mértékben mindig g�zölögnek (párolognak), és egy h�mérséklet felett (forráspont) teljesen g�zzé alakulnak. Szárazg�znek nevezzük azt a túlhevített g�zt, mely nem tartalmaz folyadékrészecskéket, ellentétben a köddel, amely átlátszatlanságát apró cseppek okozzák.

A g�zturbina általában túlhevített vízg�z h�energiáját mechanikai energiává alakítja át.

A technológia lényege, hogy egy közeli folyóból/tóból vizet szivattyúznak ki, megtisztítják, és nagynyomású szivattyúval a mélybe juttatják. Ott a forró k�zeteken elpárolog, és nagy nyomású g�zként tér vissza a felszínre, ahol turbinát forgat meg, és a turbinához tartozó generátoron keresztül áramot termel. A kih�lt vizet visszanyomják a mélybe.

A h�er�gép olyan valóságos vagy elméleti er�gép, amely h�energiát mechanikai munkává alakít át. Más definíció szerint a h�er�gép olyan kalorikus gép, mely hasznos mechanikai munkát szolgáltat. A kalorikus gépek a h�er�gépek és a h�szivattyúk és termodinamikai elven m�köd� h�t�gépek összefoglaló neve. A h�er�gépek termodinamikai ciklust (körfolyamatot) valósítanak meg m�ködésük folyamán. A h�er�gépeket rendszerint az általuk megvalósított körfolyamatról nevezik el, de gyakran alternatív elnevezéseket is használnak: benzinmotor, g�zgép, gázturbina. A bels�égés� gépek (motorok) a gép belsejében fejlesztenek h�energiát, a küls� h�bevezetés� gépek küls� h�forrás által fejlesztett h�energiát abszorbeálják. Egyes h�er�gépek a küls� atmoszféra felé nyitott szerkezet�ek, mások el vannak szigetelve a környezett�l (nyitott vagy zárt rendszerek). A h�er�gép a magas h�mérséklet� h�forrásból h�t vesz fel, egy részét átalakítja haszos mechanikai munkává, a maradékot pedig leadja az alacsony h�mérséklet� h�nyel� rendszerbe.

H�er�m� olyan er�m�, melyben fosszilis tüzel�anyaggal f�tött g�zkazánok által termelt g�z g�zturbinát, rajta keresztül villamos generátort hajt meg, és így szolgáltat villamosenergiát.

A Kaplan-turbina propeller (hajócsavar) alakú vízturbina állítható lapátokkal. 1913-ban fejlesztette ki Viktor Kaplan egyetemi tanár. A Kaplan-turbina a Francis-turbina továbbfejlesztése. Feltalálása lehet�vé tette olyan kis esések kihasználását is, emelyeknél a Francis-turbina nem alkalamazható. Kaplan-turbinákat ma széleskör�en használnak energiatermelésre nagy vízhozamú, kis esés� vízier�m�veknél.

A bevitt energiaforrásból egyidej�leg állítunk el� villamosenergia-termelésre alkalmas mechanikai energiát és h�energiát. Lásd: CHP.

Els�sorban az élelmiszeriparban alkalmazott h�tési és fagyasztási eljárás. Lényege a folyékony nitrogénben tárolt hidegenergia. A gázt h�t�alagutakba vezetik, közvetlenül h�tve vele a terméket, ezáltal optimális a h�átadás. A cseppfolyós nitrogén forráspontja -196 °C. A fagyasztó berendezések üzemi h�mérséklete kb. -160 °C.

A Laval-fúvóka egy középs� részén összesz�kül�, homokóra-üveg formát felvev� cs�szakasz. Arra használják, hogy összenyomható gáz áramlási sebességét felgyorsítsák. Bizonyos típusait széles körben használják g�zturbinákban.

A lignit vagy barna k�szén a fosszilis tüzel�anyagok (k�olaj, földgáz, fekete- és barna k�szén, lignit) közé tartozik. F�t�értéke 10–20 MJ/kg közötti. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy a lignit esetében kisebb energiatartalma miatt a nagy távolságra történ� szállítás nem gazdaságos, ezért az er�m�vek közel vannak a lignitbányákhoz. A másik nagy különbség a szén és a lignit között, hogy a lignit külszíni fejtés�, ezért ritkábban történnek a munkahelyi balesetek.

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekb�l energia nyerhet� ki, és amely akár naponta többször ismétl�d�en rendelkezésre áll, vagy jelent�sebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermel�dik. A megújuló energiaforrások jelent�sége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejl�dés alapelveivel, és nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, leveg�szennyezés, vízszennyezés. A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehet�séget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa el� villamos energiájának, üzemanyagának és vizének − a leveg�b�l kondenzálva − a nagy részét. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális olajcsúcs miatt is szükségszer� a fosszilis energiahordozóktól való elhatárolódás. A legfontosabb megújuló energiaforrások: - napenergia (naper�m�), - napelem, - vízenergia (vízer�m�), - árapály-energia, - hullám energia, - szélenergia, - geotermikus energia, - biomassza, - bioetanol, - biodiesel.

A napelemek olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyel�désekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különböz�ségéb�l adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít.

A Napból érkez� energia hasznosításának két alapvet� módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naper�m�vekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált épít�anyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki h�termelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás f�ként az átmeneti id�szakokban m�ködik, vagyis akkor, mikor a küls� h�mérséklet miatt az épületen már/még h�veszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelent�s. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Els� módszer, hogy a napenergiát h�energiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére h�szigetel� táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy h�tároló képesség� padlóra és falakra esik, melyek küls� felületei szintén h�szigeteltek, így hosszú id�n át képesek tárolni az elnyelt h�t. A h�energia „gy�jtése” és tárolása f�képp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja h�energiává, majd ezt átadja valamilyen h�hordozó közegnek.

Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszer�ség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram er�ssége és a rajta es� feszültség összefüggését adja meg. A törvényszer�séget Georg Simon Ohm német fizikus 1826-ben ismertette el�ször. A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezet� anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramer�sség a vezeték két rögzített pontja között mérhet� feszültséggel egyenesen arányos.

Az oktánszám a benzin nyomást�résére, illetve öngyulladására vonatkozó mér�szám. Nemzetközileg egységes érték, a benzikutak tölt�oszlopain fel van tüntetve a benzin oktánszáma. Ha nem megfelel� oktánszámú benzint használunk, az a motor kopogását (egyenetlen járását) idézi el�, ami károsíthatja a motort magát. Az oktánszám adalékanyagokkal (például a – környezetszennyez� hatása miatt – már nem használatos ólom-tetraetillel) növelhet�. Manapság a legtöbb benzinüzem� járm� 95-ös oktánszámú (ún. szuper-) benzint használ. A mérend� benzint izooktánból (izooktán-C8H18) és n-heptánból (C7H16) komponált keverékkel hasonlítják össze. A mérend� benzinnel kompressziót�rés szempontjából azonos tulajdonságokkal rendelkez� keverék térfogatszázalékban megadott izooktán tartalmát nevezzük a benzin oktánszámának. Tehát például a 95-ös benzin kompresszió-t�rése azonos a 95 V/V% i-oktánt és 5 V/V% n-heptánt tartalmazó keverékével.

Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög „ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik.

Pelton-turbina vagy Pelton-kerék az egyik legjobb hatásfokú vízturbina. Szabadsugár-turbina, mely a folyadéksugár impulzusát használja fel arra, hogy energiát nyerjen bel�le Newton második törvénye alapján.

Potenciális energia (vagy helyzeti energia) a fizikában az energia egyik formája. Az az energia, amellyel egy test rendelkezik potenciálos er�térben. A potenciális energia nagyságát mindig valamilyen nulla energia szinthez viszonyítják. Mivel az energia munkavégz� képesség, a potenciális energiát is Joule-ban mérik (J). Potenciálos vagy konzervatív er�térnek olyan er�teret nevezünk, ahol egy pontból egy másik pontba elmozdítva egy testet, mindig ugyanakkora munkát kell végeznünk, bármilyen útvonalat is használunk. Ilyen er�terek például a gravitációs er�tér, elektrosztatikus er�tér, rugalmas alakváltozás stb.

A napelemek m�ködésének alapja, hogy a fénysugárzás fotonjai kimozdítják a félvezet� elektronjait a kötéseikb�l, így elektron-lyuk párok keletkeznek, ezt az elektrontöbbletet pedig elektromos vezet�kkel lehet a napelem felületér�l elvezetni a fogyasztókhoz vagy az akkumlátorokhoz.

A Solarbee egy napenergiával m�köd� vízforgató gép A SolarBee Inc. által kifejlesztett vízforgató gép napenergiával m�ködik, hálózati áramot nem igényel, A SolarBee vízforgató rendszerek alapvet� m�ködési elve, hogy a tó alsó rétegeib�l vizet emel fel és egy vékony folyadékfilm formájában a felszínre juttatja a felemelt vizet. Ezáltal az állóvizekben új áramlási viszonyok jönnek létre úgy, hogy a természetes, h�mérséklet szerinti rétegz�dés nem sérül (kivéve ivóvízkezelés, hiszen ennek megszüntetése ott feladat). Emellett oxigénnel telíti a víz minden rétegét az állandó felületmegújítás elve alapján. Az elosztó tányért elhagyó, igen nagy távolságba eljutni képes lamináris folyadékfilm ugyanis állandóan érintkezésben van a légköri leveg�vel, ezáltal oxigénnel telít�dik.

A Stirling motorban egy adott tömeg�, a környezett�l tömítésekkel elzárt gáz, általában leveg�, hidrogén vagy hélium van. Ennek a gáznak az állapotjelz�i (pl. nyomás, h�mérséklet, fajtérfogat) a gáztörvények szerint változnak. A gáz eközben munkát végez, melyet a motor forgómozgássá konvertál.

A sugárhajtóm� olyan reaktív hajtású er�gép, amely a hatás-ellenhatás törvényének elvén m�ködik (Newton III. törvénye). A befogadó szerkezet mozgatáshoz szükséges tolóer�t úgy állítja el� a hajtóm�, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkez� gáz vagy folyadékot az átalakító térhez kapcsolt fúvócs�b�l nagy sebesség� sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelm� er� (tolóer�) képz�dik. Az energiaátalakulás lehet kémiai (égés) vagy mechanikai. Mivel a sugárhajtóm�ben jön létre a bevezetett energia (a hajtóm� munkaközegének) átalakítása mozgási energiává, valamint a mozgáshoz szükséges tolóer� is itt képz�dik (a kiáramló gázok reakcióerejeként), ezért a sugárhajtóm�vet a motor és a hajtóberendezés kombinációjának nevezik. A hajtósugár mozgási energiáját különféle energiafajtákból állíthatják el�: h�-, kémiai, atom-, elektromos, napenergia.

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségel�nyei miatt rohamos ütemben n� a világban, f�leg Európában. 2006-ban a széler�t felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet m�ködtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabona�rlés, vagy a vízpumpálás. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermel�k, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat m�ködtet� telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültség� elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

A szén a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele C, rendszáma 6. A IV. f�csoportba, a nemfémek közé tartozik. Négy vegyérték�, a természetben nagy mennyiségben el�forduló elem. Több allotróp módosulata is létezik: legjelent�sebbek a grafit, a gyémánt és a fullerének.

A szén-dioxid (CO2) légköri nyomáson légnem�, gáz halmazállapotú vegyület. A tiszta leveg� 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot (380 ppm) tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelent�sen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt), ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelent�s mennyiség� szén-dioxid kerül a leveg�be a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is. A szén-dioxid −78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a h�t�ipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával g�zzé válik, azaz szublimál.

A túlhevít� berendezés a g�zkazánokban a leadott g�z magasabb h�mérsékletét hivatott biztosítani.

A dupla-kompresszoros h�szivattyú 3 fokozatú üzemmódban is m�ködtethet� nagyon magas fokozaton. A berendezéseket alkalmazástól függ�en vagy egy 316-os rozsdamentes forrasztású lemez h�cserél�vel, vagy egy magas hatékonyságú réz/réz-nikkel koaxiális h�cserél�vel lehet ellátni. A h�cserél�ket maximális kimen�-teljesítményre méretezték, így az els� vagy második fokozaton történ� m�ködtetés esetén lényegesen túl vannak méretezve a kompresszor kapacitáshoz képest, a lehet� legmagasabb szívóer�t és a lehet� legalacsonyabb kimen�nyomást termelve. Forrás: www.paleotherm.hu

A vízer�m� olyan er�m�, mely a vízienergiát hasznosítja. A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, melegházhatást kiváltó gázt. A világ vízer�m�veinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[1] Bár a nagy vízer�m�vek dolgozzák fel a legtöbb vízienergiát, a kis vízer�m�vek (5 MW teljesítményig) jelent�sége is nagy, ezek különösen népszer�ek Kínában, ahol a világ kis vízer�m� kapacitásának több mint 50%-a üzemel.[1] A vízienergiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamosenergia formájában szállítják el. Ebben az esetben a hasznosított energia mennyisége az átöml� víz mennyiségét�l és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségét�l függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezik. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A rendelkezésre álló esés jó kihasználása különleges cs�vezetékekkel és turbinakonstrukciókkal oldható meg.

A vízkerék (vagy vízikerék) gépek hajtására szolgáló szerkezet, mely a folyó víz energiáját alakítja át mechanikai munkává. A középkorban széleskör�en használt rendszer volt, mely a legtöbb üzem energiaszükségletét biztosította. A leggyakrabban gabona�rl� malmokban használták, ahol vízimalomként tartották számon, de használták kovácsm�helyeknél, bányáknál szivattyúk hajtására, szerszámgépek hajtására és vászon �rlésére is papírgyártásnál. A világ legnagyobb vízkereke Hama szíriai városban van. A vízkerék egy nagy (általában fából készült) kerékb�l áll, kerületén több lapát vagy kanál helyezkedik el hajtófelületet képezve. A kereket vízsintes tengelyre szerelik, ez közvetíti a munkagép felé a hajtó nyomatékot. A régi vízkerekek két f� fajtája az alulcsapott és a felülcsapott vízkerék.

A klasszikus er�m�veknél a villamosenergia termelés után megmaradó g�z, amit nem tudnak hasznosítani. A CHP jelleg� rendszereknél ez a g�z tovább hasznosul, és ezzel párhuzamosan a hatásfok is emelkedik.