A geotermikus energia, m�s n�ven f�ldh� a magm�b�l ered �s a f�ldk�reg k�zvet�ti a felsz�n fel�. A h� felsz�nre jut�sa az �tj�ba akad� k�zetek jelleg�t�l �s azok vastags�g�t�l f�gg. A K�rp�t-medence �led�kes eredet�, v�zt�roz� por�zus k�zetekb�l �ll, amik j� h�vezet� k�pess�g�ek, haz�nk nemzetk�zi oszt�lyz�s szerint is rendesen el van halmozva geotermikus energi�kkal.
Egyedi h�szivattyús f�tési módok
A geotermikus energiák alkalmazását "háztáji" kivitelben leginkább h�szivattyúk alkalmazásával lehet megoldani, mert ezeknek az ára már elfogadható, és ezek képesek a pár fokos vízb�l el�állítani melegvizet. A melegvíz a továbbiakban alkalmazható háztartási melegvíz céljára, épületf�tésre, medencék vízmelegítésére, stb..
A h�szivattyú el�nye, hogy napsütést�l és évszakoktól függetlenül üzemkész, hátránya, hogy függ a villamos hálózattól és a f�tésdíj harmadát - negyedét a villamos m�vek csekkjére kell befizetni.
Kézenfekv� és alkalmazott eljárás, hogy a különböz� alternatív energiákat együttesen is lehet alkalmazni, például, napkollektort és h�szivattyút. 
Ebben az esetben amíg a napkollektor elegend� h�t tud termelni, a h�szivattyú "takarékra" áll, majd a h�tároló tartályban letárolt melegvíz fogytával els� nekifutásra "rásegít" a h�szivattyú a napkollektor által termelt h�re, majd kiváltja azt.
Talajszonda
A talajszondák - mint már nevükb�l talán kiderült - a Föld mélyebb rétegeibe nyúlnak le, mélységük jellemz�en 30 méter és 100 méter között mozog, általában a "dupla U" típusú szondát alkalmazzák ezekben az esetekben. A szondát jó h�vezet� folyadékkal, például betonittal kell feltölteni.
Körülbelül 15 m mélység alatt a h�mérséklet állandó, az évszakok változása nem befolyásolja.
A felszínre érkez� víz h�mérséklete a közvetlen f�tésre még az esetek többségében nem alkalmas, ezért h�szivattyúval kell a h�mérsékletet megemelni.
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal
Talajkollektor
Körülbelül 1,5 - 1,6 méter mélységbe kell fektetni a PE csövet. A hálózatot sós vagy fagyálló folyadékkal elkevert vízzel érdemes feltölteni és használni, a folyadék áramoltatásához kerenget� szivattyút kell alkalmazni. Két méter mélységben a legalacsonyabb (állandó) h�mérséklet 5 °C.
Két méternél mélyebbre nem érdemes lefektetni a csövet, ugyanis nevével ellentétben ("geotermikus") f�leg nem a földh�t, hanem inkább a napsugárzásból adódó - felszínközeli - h�energiát aknázza ki.
Ez a h�mérséklet természetesen még nem elégséges épületf�tésre, ezért h�szivattyúval kell a h�mérsékletet megemelni.
|
Altalaj
|
Kinyerhetõ energia
|
Távolságtartás
|
Mélység
|
Kinyerhetõ energia
|
Megtáplálás
|
|
Száraz, nem kötött
|
10 W/m2
|
>0,8 m
|
1,2 - 1,5 m
|
8 W/m
|
>0,7 m
|
|
Kötött, nedves talaj
|
20 - 30 W/m2
|
>0,6 m
|
1,2 - 1,5 m
|
12 - 18 W/m
|
>0,7 m
|
|
Vizes- homokos, köves talaj
|
40 W/m2
|
>0,5 m
|
1,2 - 1,5 m
|
20 W/m
|
>0,7 m
|
|
Néhány példa talajkollektor alkalmazásra:
Vízszintes elrendezés� talajkollektor:
Spirálisan lefektetett Függ�leges elrendezés�
árok-kollektor: árok-kollektor:
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal
Kútvíz (talajvíz)
A fúrt kút egy geotermikus kincsesbánya, f�leg, ha a víz h�mérséklete 7°C-nál magasabb. A kútból merül� szivattyúval lehetséges kiemelni a vizet, amit aztán egyéb célból - például locsolásra - is használhatunk, vagy egy h�cserél�n keresztül adjuk át a h�t a zárt rendszerben kerengetett folyadéknak, ami a h�szivattyúhoz továbbítja azt.
H�szivattyú alkalmazása napkollektorral
A napkollektorok egyre szélesebbkör� elterjedése okán adja magát a kérdés, hogy össze lehet-e házasítani ezeket a h�szivattyúkkal. Természetesen az ötlet nem új, Németországban már alkalmazzák a gyakorlatban az ilyen jelleg� megoldásokat, mint ezt a lenti példa is tanusítja.
A fenti ábráról kiderül, hogy a két f�tési módhoz egy közös tárolótartályt kell alkalmazni. Napsütéses id�szak esetén a kollektorok termelnek annyi h�t, hogy a tartályból a h�szivattyú rásegítése nélkül is el lehet látni a háztartást forró vízzel. Borúsabb id�szak esetén a h�szivattyú a tartály vizének a h�fokát emeli meg, és ezzel lehet f�teni, fürdeni.
Hulladékh� hasznosítása
Egy másik lehet�ség, hogy a fenti elvet alkalmazzuk egy leveg� h�b�l dolgozó sziavattyúval. Ebben az esetben a meleget a távozó WC, fürd�szoba és konyha leveg�jébõl vonjuk ki, és a friss leveg� eleve a szivattyún keresztül érkezik a lakásba. 
Ilyenkor a háztartási hulladékh�t használjuk az ismételt f�téshez - a rossz leveg�t ezekb�l a helységekb�l mindenképpen ki kell szell�ztetni, h�tartalmukkal együtt.
Termálvíz alkalmazása
Termálvíz esetén a legegyszer�bb a felhasználása akkor, ha "magától" jön a felszínre, azaz, a mélyben a forró k�zetekre jutó víz részben elpárolog, és az így keletkez� túlnyomás veti a felszínre az - általában oldott ásványi anyagokban gazdag - forró vizet.
Hazánkban rendkívül sok felszínre tör� termálforrás található.
Ezeknek a vizeknek Magyarországon még csak a részleges kihasználása történik meg, gyógyturizmus (balneológiai) célra.
Ezeket a vizeket, illetve ezeknek a hulladékh�jét rendkívül hatékonyan fel lehet használni.
A termálmez�kr�l a víz nem minden esetben jut ki a szabadba, ilyenkor a szivattyúzás a megfelel� módszer a felszínre juttatásra. A már kih�lt vizet egy injektoron keresztül juttatjuk vissza a mélybe, így megel�zve forrásunk elapadását.
Ez a módszer meglehet�sen költségigényes, ezért minél sokoldalúbban kell élni a rendelkezésre álló h�vel. A lakóházaknál "elhasznált" vizet még tovább lehet használni. A visszajutó kih�lt vizet el�ször h�cserél�n keresztül melegíti fel a termálvíz, majd, ha ez nem elégséges, egy h�szivattyú is rásegíthet a h�átadásra.
Természetesen a termálvíz fürd�beli (részleges) hasznosítására is van lehet�ség, ebben az esetben a "kies�" vizet ivóvízzel kell pótolni.
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertet� oldal
