K�rnyezetbar�t megold�sok

A sz�lenergia ipar napjaink legdinamikusabban fejl�d� meg�jul� energi�t alkalmaz� technol�gi�ja. Az elv viszonylag egyszer�, a mozg� l�gt�megekb�l forg�si energi�t nyerni, majd gener�torokkal ebb�l villamos energi�t termelni. A sz�lturbin�k m�rete �s kapacit�sa l�tv�nyosan n�vekszik, Eur�pa nyugati tengerpartjain �s a part k�zeli vizekb�l elk�peszt� sebess�ggel bukkannak fel a sz�lparkok, de Budapestr�l el�g csak B�csbe aut�zni, a hat�rt elhagyva r�gt�n szem�nk el� t�rulnak a j�kora feh�r tornyok.

A szélturbinák széler� függvényében termelik a villamos energiát. Eleinte, ahogy élénkül a szél, úgy n� a termelt villamos energia is, egészen kb. 7 m/s -os (kb. 25 km/h) széler�ig. Ebben a szélben „érzi legjobban magát” a turbina, ett�l az értékt�l ha tovább er�södik a szél, a termelt villamos energia szintje is csökken, és kb. 20 m/s -os (72 km/h) szélben a turbina már nem termel villamos energiát.

Ha csökken a szélenergia, a hálózatba bevitt energiát hagyományos er�m�vekkel kell pótolni. Az er�m�vek felterhelése id�igényes feladat, és ha nem tudják elég gyorsan kipótolni a hiányzó szélenergiát, akkor a villamos energiahálózat összeomlik. A hálózati stabilitás megköveteli a tartaléknak a képzését (spinning reserve). A gyors pótlás érdekében a hagyományos er�m�veket úgy kell készenlétben járatni, hogy a kies� energiát bármikor pótolni tudják. A növekv� tartalékolási kényszer miatt a szélenergia alkalmazása nem csökkenti a CO2 kibocsátást.

A extra-nagyfeszültség� hálózatba kapcsolt szélturbinák egyszerre, akár egy egész régióra kiterjed� területen is leoldhatnak ez Németországban többször is el�fordult , ennek eredményeként az így kies�, akár 3000 MW-ot egyik pillanatról a másikra pótolni kell hagyományos forrásokból.

A szélturbinák teljesítménye

A szélturbinák egy jellemz� paramétere a terhelési faktor (load factor) más néven kapacitási tényez� (capacity factor). Ez az érték ideális körülmények között – jellemz�en, ha a szél sebessége állandó és kb. 50 km/h – 100%. A gyártók jellemz�en ezt az értéket adják meg, és gyakran lehet olvasni olyan tudósításokat, hogy a gyártó által megadott teljesítményadatot felszorozzák a turbinák számával, és kijelentik, hogy ez a széler�m� park teljesítménye. Például, ha egy turbina 1MW-os, és telepítésre került 25 turbina, akkor a farm teljesítménye 25 MW. Ez akár igaz is lehetne, ha a széler� folyamatosan ideális lenne, de nem ez a jellemz�. A 25 MW a farm maximális teljesítménye.

Ironikus kissé, de er�s szélben a szélturbinákat le kell állítani, hogy ne rongálódjanak meg, és ez legalább 25%-kal csökkenti a fenti faktort. További 20-30%-os csökkenést okozhat a jellemz�en off-shore turbináknál jelentkez� só lerakódás a turbina-lapátokra.

A gyár által megadott 100%-os terhelési faktortól a gyakorlati értékek jelent�sen eltérnek, Dániában például ez a faktor 16.8% volt 2002-ben és 19% 2003-ban, de például 2003 februárjában 6000 turbinánál ez az érték 0%-on stagnált egyrészt a szélmentes id�szak, másrészt technikai okok miatt.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertet� oldal 

Sz�lenergia hasznos�t�s

A légkör alsó rétegeiben végbemen� légáramlást - a szelet - a Nap sugárzó energiája hozza létre. A napsugárzás a Föld felületét érve elnyel�dik és átalakul h�vé. Az így keletkez� h� nagy része kisugárzódik és a légkört melegíti fel. A felszálló meleg leveg� helyébe a hidegebb leveg� áramlik.

A trópusi területeken felmeleged� légtömegek a sarkok felé veszik útjukat (ez a magassági szél az antipasszát). A sarkok felé haladó légtömegek pályája a Föld gömbjéhez igazodva fokozatosan lesz�kül, és miközben leh�l, a nyomásuk és súlyuk megn�. A leszálló hideg légtömegek a földfelszín közelében az egyenlít� irányába haladnak a trópusok irányába, ezt nevezzük passzátszélnek.
Az egész Földet átfogó légáramlások mellett találhatók ezeknek a leáramlásaik illetve a helyi esti-nappali eltér� áramlatok, vagy a tenger fel�l a szárazföld felé tartó áramlatok.

A szélenergia alkalmazása

Majdnem minden történelmi korban használták a szélenergiát. Németországban már a tengeri áramlatok 2,5% -át hasznosítják a széler�m�vek segítségével. - és ez a tendencia folyamatosan emelkedik. 

A tengerre telepített széler�m�veknek, az ún. Offshore-széler�m�veknek mintegy 40% -kal magasabb energiahozama van, mint a szárazföldre épített széler�m�veknek, s fontos szerepet játszanak az éghajlat védelmében.

A megújuló energiaforrások fontos szerepet játszanak a jöv� energiaellátásában. A vízer�m�vek és a széler�m�vek már ma is a gazdaság fontos részei. A széler�m�vek az utóbbi 10 évben óriási fejl�désnek indultak.

A tengerre telepített széler�m�vek, az ún. Offshore szélparkok Dániából indultak útnak. Mivel a tengeren nagyobb a széler�sség, 40%-kal több energia nyerhet� ki, mint a hasonló elven m�köd� tengerparti er�m�veknél.

Az offshore - széler�m�vek építése napjainkban 60%-kal drágábbak, mint a szárazföldi er�m�vek. Ennek az az oka, hogy a kinyert energiát csak nehezen és drágán tudják a hálózati ellátáshoz hozzákapcsolni. A kisebb szélparkok, melyek a parttól nagy távolságra helyezkednek el, és mély vízben állnak, drágák. 

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal