Elektronikai hulladék

Az elemeket k�miai �sszet�tel�k alapj�n �s az energia-el��ll�t�s rendszere alapj�n t�bb csoportba sorolhatjuk. �ltal�ban megk�l�nb�ztet�nk tart�s �s nem tart�s elemeket. Az, hogy �n milyen elemet tart a kez�ben a csomagol�son felt�ntetett jelz�sekb�l �s term�kle�r�sb�l der�l ki. Pl. a tart�s elemek az alk�li vagy "alkaline" elemek vagy azok melynek t�pussz�m jel�l�se tartalmazza a L bet�t, mint LR03 vagy LR6.

A nem tart�s elemek megnevez�s�ben nem haszn�lj�k az L bet�t, pl. R6 vagy R20.

• �n nagy teljes�tm�ny�, sok energi�t ig�nyl� k�sz�l�kbe v�laszt elemet
• Fontos �nnek, hogy az elem hossz� ideig haszn�lat n�lk�l is meg�rizze energi�j�t
• A hosszabb ideig tart� elem haszn�latakor kevesebbszer kell �j elemet v�s�rolnia
• Szeretn� v�deni k�rnyezet�t, hiszen kevesebb elemet kell kidobnia
• Ne v�s�roljon olyan elemet, mely �lmot vagy higanyt tartalmaz. Ezek fokozottan vesz�lyesek a k�rnyezetre. A leg�jabb �s korszer� elemekben ezek a neh�zf�mek m�r nem tal�lhat�k meg. Ha �ruh�zban vagy szak�zletben v�s�rol, biztos lehet benne, hogy a v�lasztott �ramforr�s az el��r�soknak megfelel.

Mindenk�ppen tart�s elemet haszn�ljon, megfontoland� ugyanakkor, hogy az ak�r 1000-szer is �jrat�lthet� akkumul�torokat v�lassza, melyek minden m�retben el�rhet�ek. Ezen akkumul�torok egy r�sze - megfelel� k�sz�l�kkel - ak�r egy �ra alatt vagy m�g r�videbb id� alatt �jrat�lthet�.

Ezekn�l a term�kekn�l arra �gyeljen, hogy a felt�ntetetett �n. mAh �rt�k (a kapacit�s) min�l nagyobb legyen, hiszen ez jelzi a sz�ll�tott energia mennyis�g�t, azaz a hosszabb ideig lehets�ges haszn�latot. Ha rendelkez�sre �ll a k�sz�l�k haszn�lati �tmutat�ja, akkor az abban javasolt fajt�j� �s kapacit�s� �ramforr�st v�lassza.

Nem �rdemes ugyanakkor olyan k�sz�l�kbe �jrat�lthet� �ramforr�st v�s�rolni, amelyet viszonylag ritk�n haszn�l �s/vagy csak nagyon csek�ly a fogyaszt�sa (pl. csak n�ha el�vett eleml�mpa, �ra stb.). Az �jrat�lthet� cell�k ugyanis n�h�ny h�nap alatt magukt�l elvesztik t�lt�s�ket (�nkis�l�s), �gy esetleg pont akkor nem tudja haszn�lni a k�sz�l�ket, amikor az fontos lenne.

Ha nem tart�s, vagyis nem alk�li elemet haszn�l, �s a k�sz�l�k�t sem haszn�lja hosszabb ideig, akkor vegye ki bel�le az elemet.

Ha egy nagyobb teljes�tm�ny� k�sz�l�k (pl. vaku, f�nyk�pez�g�p, walkman, discman) egy r�gebbi elemmel m�r nem m�k�dik kifog�stalanul, pr�b�lja meg egy kevesebb energi�t ig�nyl�ben (pl. fali�ra, digit�lis m�rleg) tov�bb haszn�lni. Lehet, hogy ott m�g hossz� ideig m�k�dni fog.

Ne haszn�ljon egy�tt k�l�nb�z� t�pus� elemeket, mivel ezek nem egyszerre mer�lnek ki, �s nagyobb az es�ly, hogy az egyik m�r t�nkrement, s�t elektrolitja ak�r bele is folyik a k�sz�l�kbe, m�g a m�sikat m�g haszn�lhat� �llapotban dobja ki.

Napjaink k�sz�l�kei egyre t�bb energi�t ig�nyelnek. Ha nincs sz�ks�ge a k�sz�l�k m�k�d�s�re, kapcsolja ki. Ne lep�dj�n meg, hogy a nem megfelel� elem bizonyos k�sz�l�keket ak�r el sem ind�t. Elemet mindig �zletben v�s�roljon, mivel az esetleges garanci�t is csak ott tudja �rv�nyes�teni �s ott tan�csot is kaphat.

Az �p �s m�k�d�k�pes elem nem vesz�lyes term�k, nem megfelel�k�ppen kezelt �s elhelyezett hullad�kk�nt azonban vesz�lyess� v�lhat!

A korszer� elem �s akkumul�tor term�szetes anyagokb�l �ll �ssze, mint a term�szetben tal�lhat� mang�n, cink, r�z, v�z, oxig�n. Ne dobja teh�t ki, hiszen az elemekben l�v� anyagokat megfelel� elj�r�ssal vissza lehet nyerni, �s �jb�l fel lehet haszn�lni.

Az elektromos r�szecsk�k az elektrolitban v�ndorolnak a negat�vt�l a pozit�v ir�nyba. Ezek az elektrolitok (10%) ha az elem teste vagy szigetel�se s�r�l, kifolyhatnak. Ha a norm�l hullad�kba keveri, a kifoly� elektrolit a t�bbi hullad�kot is elszennyezi �s kisz�m�thatatlan reakci�kat ind�that a norm�l hullad�kban, a hullad�klerak�ban.

GY�JTSE otthon �s mondja el gyermekeinek, csal�dtagjainak �s ismer�seinek, hogy tegy�k ugyanezt. Ha a haszn�lt elemeket gyermeke iskol�j�ban gy�jtik, b�tor�tsa iskol�s gyermek�t, szerezzen neki m�g egy p�r darabot az ismer�s�kt�l. H�vja fel a figyelm�t a gy�jt�s hasznoss�g�ra, de mondja el: az elem nem j�t�kszer!

Az otthon gy�jt�tt elemet a kisgyermekt�l tartsa t�vol (iskol�s kor alatt mindenk�ppen, nehogy a gyermek j�t�k k�zben a sz�j�ba vegye, esetleg lenyelje).

HA az otthoni doboz megtelt, vigye el a legk�zelebbi visszagy�jt� helyre, pl. valamelyik TESCO �ruh�zba. Az �nh�z legk�zelebb es� visszagy�jt� helyr�l a www.relem.hu honlap "Gy�jt�pont lok�tor" men�pontja alatt t�j�koz�dhat, ahol t�bb mint 23 ezer (!) gy�jt�hely k�z�l v�laszthatja ki a legk�nyelmesebben el�rhet�t.

Ha egy gy�jt�ed�nyt megtelve tal�l, k�rj�k, forduljon az �zlet �gyf�lszolg�lat�hoz, vagy jelentse be a megtelt ed�nyt a 06 20 56 33 333-es telefonsz�mon.

Az �n�k �ltal leadott elemeket �s kisakkumul�torokat a RE'LEM Nonprofit Kft. Elsz�ll�ttatja �s �jrahasznos�ttatja a vesz�lyes hullad�kokra vonatkoz� szigor� szab�lyoz�s szerint.

Arra, hogy mik�nt k�sz�thet� elektromos �ramot el��ll�t� szerkezet, Volta (1745-1827) j�tt r� 1800 k�r�l Galvani (1737-1798) olasz orvos v�letlen megfigyel�se alapj�n.

Az elektromos �ram k�miai �ton t�rt�n� el��ll�t�s�nak l�nyege a k�vetkez�:

A f�mek kis m�rt�kben old�dnak a savas v�zben �gy, hogy f�matomok v�lnak le r�luk �s a folyad�kba l�pnek. Mik�zben a f�matom oldatba megy, nem viszi mag�val minden elektronj�t, �gy n�h�ny elektron h�tra marad a f�mdarabon.

Ennek k�vetkezt�ben a folyad�kba mer�l� f�men megszaporodnak a szabad elektronok, �gy a f�m negat�v t�lt�s� lesz.

Ha cink �s r�z van ugyanazon k�nsavas oldatban, akkor a cinken sokkal t�bb elektron gy�lik �ssze, mint a r�zen, a cinknek �gy j�val nagyobb lesz a fesz�lts�ge, mint a r�znek.
Galv�nelemet olyan anyagb�l c�lszer� k�sz�teni, amelyek savas oldatban val� old�d�si k�pess�ge messze van egym�st�l, �gy nagy lesz k�z�tt�k a fesz�lts�gk�l�nbs�g (pl. cink �s r�z).

Ha h�rom Volta-f�le elemet sorba kapcsolunk, �s az els�, illetve harmadik elem szabadon maradt lemez�hez zsebl�mp�t k�t�nk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a l�mpa izz�sba j�n, majd n�h�ny m�sodperc m�lva lassan gyeng�lni kezd az izz�sa, m�g v�g�l elalszik.

Felmer�l a k�rd�s, hogy mi�rt mer�l ki ez az elem? Ha m�k�d�s k�zben megfigyel�nk egy Volta-elemet, azt l�tjuk, hogy mik�zben az elem �ramot fejleszt, g�zbubor�kok keletkeznek a r�z fel�let�n. Emiatt gyeng�l a Volta-elem �rama, a r�zlemez fel�let�t ugyanis hidrog�ng�z vonja be.

A sz�razelem m�r olyan konstrukci�, amely k�pes kik�sz�b�lni az elem gyors kimer�l�s�t.

A sz�razelemben cink �s sz�n van. A sz�n-cink elemben a sz�nre rak�dik le a hidrog�n az elem m�k�d�se k�zben. Ezt meg kell sz�ntetni, ha folyamatos �ramtermel�d�st szeretn�nk el�rni. Erre az oxig�nben gazdag barnak� jelenti a megold�st. A hidrog�n k�nnyen egyes�l az oxig�nnel. Ha a szenet barnak�vel vessz�k k�r�l, az elem m�k�d�se k�zben keletkez� hidrog�n nem juthat el a sz�nhez, mert �tk�zben egyes�l a barnak� oxig�nj�vel.

�gy a sz�razelem �lland� elem. Az els� sz�razelemet 1868-ban �ll�totta �ssze Leclanche (Leclanche-f�le elem).

Egy �rt�kes "haszn�lt elem": Eredeti Leclanche-elem a RE'LEM Elemm�zeum�b�l

Korszer�bb t�pusokat a legk�zelebbi TESCO �ruh�zban tal�l!

K�rj�k �ruh�zainkban keress�k a hullad�kk� v�lt elemek gy�jt�s�re kihelyezett gy�jt�kont�nereket. Az ezzel kapcsolatos t�j�koztat�s�rt k�rj�k keresse �ruh�zi munkat�rsainkat vagy forduljon vev�szolg�latunkhoz.