K�rnyezetbar�t megold�sok
K�rnyezetv�delem �s energiafelhaszn�l�s
Modern �letvitel�nknek egy saj�tosan k�ros mell�khat�sa a k�rnyezetszennyez�s. Ebbe a fogalomba beletartozik az emberi k�rnyezet �pp�gy, mint a term�szeti k�rnyezet. Teh�t k�rnyezetszennyez�snek nevezz�k �pp�gy a v�rosi k�rnyezet szennyez�s�t is, mint a term�szet k�ros�t�s�t. A k�rnyezetszennyez�s legfontosabb el�id�z�je az emberis�g egyre n�vekv� energiaig�nye. A szennyez�sek igen sokf�l�k lehetnek. Lehet f�nyszennyez�s, zajszennyez�s, elektrom�gneses jelszennyez�s, k�rosanyagkibocs�t�s, h�szennyez�s, stb.
A környezetszennyezés csökkentésének többféle módja van. Els�sorban csökkenteni kell a káros anyag kibocsátást, mivel a globális felmelegedés ennek halogatását nem teszi lehet�vé. A CO2 kibocsátás felel els�sorban ezért, mivel a CO2 üvegházhatást okozó gáz. A föld felé érkezõ napenergiát nem engedi távozni. A CO2 kibocsátásért els�sorban az energiatermelés és a közlekedés felel. Tulajdonképpen maga a kibocsátás nem okozna problémát, mivel az összes él�lény bocsát ki CO2-t. A baj abból fakad, ha az egyensúly megbomlik a kibocsátott és elnyelt CO2 mennyisége között. Az egyensúly felbomlása onnan ered, hogy a hosszú id� alatt a földkéregben elraktározódott nagy mennyiség� k�olaj, k�szén, földgáz stb. emberi felhasználásra került, ennek elégetése során CO2 kerül a légtérbe. Bizonyos mennyiséget a föld felületén élõ biomassza képes elnyelni, de az emberiség igénye ezt már b�ven meghaladta.
Ennek kapcsán egy új fogalom került el�térbe az utóbbi években, a "fenntartható fejl�dés". Ez az emberiség fejl�désének azt a módját jelenti, ami hosszú távon fenntartható. Vagyis ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt "kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövend� generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket". Tehát a gazdasági és technikai fejl�dés környezetterhel� hatásának olyan alacsony szinten tartása, amit a természet hosszútávon jelent�s károsodás nélkül elvisel, illetve a nyersanyag- és energiafelhasználás szintjének csökkentése olyan szintre, hogy a jöv� generációk ezekb�l ne szenvedjenek hiányt. |
|||||||
|
|||||||
 |
.jpg)
Óriási környezetszennyez� hatása van az ipari fejl�désnek, illetve a fogyasztói társadalom megjelenésének. Még a nyersanyaghiány és energiahiány megoldása esetén is, a környezetszennyezés és annak káros mellékhatásai önmagukban elegend�ek ahhoz, hogy az emberiség végét okozzák.
A káros anyag kibocsátás csökkentésének alapvet�en két módja van, melyek átfedik egymást. Az egyik, ha az energia felhasználást hatékonyabbá tesszük, a pazarló, korszer�tlen m�szaki megoldásokat végleg kiiktatjuk, azokat takarékos modern berendezésekre cseréljük. Ennek folyományaként kevesebb energiára lesz szükségünk. A másik megoldás, ha a felhasznált energiát nem a fosszilis tüzel�anyagokból nyerjük ki, hanem úgynevezett megújuló energiaforrásokat használunk. A megújulás alatt azt kell érteni, hogy a felhasználás és a keletkezés egyensúlyban van (a fosszilis energiahordozók is megújulhatnak pár millió év alatt). A megújuló energiaforrások: nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biomassza. Az igazsághoz tartozik, hogy a szél a napsütés miatt keletkezik. A víz mozgását a napsütés okozza.
Az manapság már nyilvánvaló tény, hogy az emberiség, még ebben az igencsak természetellenes állapotában is függ a természett�l, s�t annak szerves része. Ennél fogva a természet bármely kicsi károsítása is az emberiségre közvetlenül hat. Ezen kívül egyre inkább a gyermekeink jöv�je kerül veszélybe.
