K�rnyezetbar�t megold�sok

V�zer�m�: A v�zfoly�sok, tavak, tengerek, mechanikai energiak�szlet�t villamos energi�v� (r�gebben k�zvetlen�l mechanikai energi�v�l) alak�t� m�szaki l�tes�tm�ny. Gy�jt�fogalomk�nt mag�ba foglalja mindazokat a m�t�rgyakat �s berendez�seket, amelyek a villamosenergia-termel�shez sz�ks�gesek.

A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízer�telepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A hasznosítható esés, a vízlépcs�magasság nagysága szerint megkülönböztetnek kisesés�, közepes esés� és nagyesés� er�m�vet. Törpe er�m�nek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik. A világ vízer�m�veir�l és gátjairól rendszeres statisztikát közöl a Water Power c. angol nyelv� nemzetközi szaklap. Hazánk elméleti vízer�készlete 7478. 106 kWh/a, a hasznosítható vízer�készlet-teljesítményt 1060 MW-ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg. A hazánkban m�köd� er�m�vek száma 37, összes teljesítménye 50 MW, energiatermelésük 177 GWh. Ebb�l 90% a Tiszára és mellékfolyóira jut. Az egymáshoz csatlakozó er�m�vek sorozata a er�m�lánc. Az energiagazdaságilag egymással együttm�köd� er�m�vek neve er�m�rendszer. A vízer�m�vek szerteágazó környezeti hatásai miatt mindenek el�tt a kis esés� folyókon létesített er�m�vek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után létesíthet�k.
                                                                                                               Környezetvédelmi lexikon

Története

Egyes szakemberek szerint víz a Föld történetében mintegy 4 milliárd éve van jelen, az Archaicum elejét�l. Az �sföldet egy vízg�zben gazdag légkör vette körül, amelynek leh�léséb�l származik a jelenleg bolygónkon található víz minden formája. A Föld különleges helyet foglal el a naprendszerben e tekintetben, mivel a Föld-Nap távolság következtében - amely átlagosan 150 millió km - a víz mindhárom formájának (g�z, víz, jég) megjelenése lehet�vé válik. Ez csak a naprendszer sugarának mintegy 2%-át kitev� keskeny sávban állhat el�. A Vénusz ennek nagyon keskeny sávnak, a potenciális vízzónának a szegélyén helyezkedik el. A víz jelenléte tette lehet�vé mintegy 3,5 milliárd esztend�vel ezel�tt a szerves élet kialakulását is.

A víz teljes tömegét 1,4 milliárd km³-re becsüljük és ennek 97,3 %-a az óceánokban található. Ezen vízmennyiség tekintélyes része részt vesz egy nagy körforgásban, amelynek átlagos id�tartama 9 napnak vehet�. E hatalmas körfolyamat éltet� motorja a Nap, amelynek a Földre sugárzott energiájának egy jelent�s részét a felszíni vizek párologtatása emészti fel. E szüntelen körforgásnak alapvet� szerepe van az id�járás alakításában is.
 
Hozzávet�leges számítások alapján a Napból Földre jutó energiamennyiségnek kb. 23%-a a víz körforgásának fenntartására fordítódik. Ennek az energiának mintegy 99%-a a párolgás-lecsapódás átalakulására fordítódik, amely számunkra kihasználhatatlan. A megmaradó töredék a földfelszínen mozgó víz helyzeti és mozgási energiája. Az állóvizek csak helyzeti és nyomási energiával rendelkeznek, de az áramló vizeknél ezek mellett a mozgási (kinetikai) energia is megjelenik. Vízenergián ezen energiák összességét értjük. Becslések szerint a világ hasznosítható vízenergia kapacitása kb. 20.000 TWh körül lehet. Az egész világon termelt összes vízenergia termelés kb. 2000 TWh. Ez a m�szakilag hasznosítható energia 10%-át jelenti.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal

Felhasználási lehet�ségek

A m�szaki kihasználtság lehet�sége tehát szoros kapcsolatban van a természetföldrajzi környezettel. A folyókon általában szakaszjellegeket szoktunk megkülönböztetni, ahol az esésnek megfelel�en a fels�, középs� vagy alsó szakasz jelleg dönti el a vízier� nagyságát. Ahol nagy esésmagasságok vannak, azok a helyek kiválóan alkalmasak vízer�m� építésére: pl. Skandináv félszigeten, az Alpokban, a Pireneusokban, a Sziklás-hegységben. Az energia hatékonyságot lehet növelni a felszíni adottságoknak megfelel�en, ha például egy könnyen lezárható völgyben, vagy völgykatlanban, kanyonban völgyzárógátak segítségével megnöveljük a szintkülönbséget, és ugyanakkor egyenletessé tudjuk tenni a vízhozamot.

A vízenergia nagysága mindig szorosan összefügg a folyóvizek vízjárásával is. A vízier�m�vek építése szempontjából a kétperiódusú es�s övezet a legkedvez�bb, ahol egyenletes a folyók vízjárása, pl. a Kongóé, az Amazonasnak a vízjárása rendkívül egyenletes. Az egyperiódusú es�zónában és a trópusi monszunéghajlat alatt már igen nagy eltérésekkel találkozunk, félévenként a vízhozam szakaszosságával kell számolni, pl. a Nílus, az Orinoco, a Gangesz is ebbe a kategóriába tartozik. A mérsékelt övben, az óceáni klímában a legegyenletesebb a csapadék és ebb�l a szempontból az itt építend� er�m�vek igen kedvez� helyzetben vannak, így Skóciában, Új-Zélandon. A vízhozamban a legnagyobb egyenetlenség a kontinentális és mediterrán klímájú területek folyóin mutatkozik. Például a Tiszánál, Szolnoknál a legkisebb és a legnagyobb vízszint aránya, több mint százszoros különbséget mutat. Nyilvánvaló, hogy az er�m� kapacitásának meghatározásánál mindig a legnagyobb vízhozamra kellene építeni, de ha az év bizonyos részében csak csökkentett kapacitással tudjuk üzemeltetni – mivel a vízhozam nem elegend� –, így ez rendkívül gazdaságtalanná teszi az er�m�vet. Ilyen esetben az a vízmennyiség számítható, ami az év nagy részében egyenletes hozamot biztosít. 

Forrás:
http://www.tourintel.ru/cities/BRATSK.HTM

Magyarországi energiahasznosítás

A megoszlás a következ�:

• Duna 72%
• Tisza 10%
• Dráva 9%
• Rába, Hernád 5%
• Egyéb 4%

- A teljes hasznosítás esetén kinyerhet� energia 7,0-7,5 TWh/év, azaz 7000-7500 millió kWh évente.

Környezetvédelmi szempontból, ahol viszonylag nagyobb esése van a folyóknak, könnyebb olyan tájba ill� er�m�rendszert beépíteni, ami nem okoz ökológiai károkat. Erre számos példát találunk, f�leg Ausztriában, ha csak a Dunánál maradunk, de a többi folyón pedig, amelyek nagy esés�ek, ezeket az ökológiai károkat lényegesen könnyebben ki tudják küszöbölni.

Nagy divatja van jelenleg a kisteljesítmény� er�m�veknek. Ezt nagy esés� patakoknál vagy kisebb folyóknál nagyobb környezeti beavatkozás nélkül lehet kialakítani. Ezek a turbinaházak néhány méteresek, de a legújabb megoldások olyan jelleg�ek, hogy szinte észrevétlenül, magában az áramló vízbe helyezett igen érzékeny turbina fejleszti az áramot és lát el esetleg kisebb településcsoportot, kisebb elektromos szolgáltatást igényl�  üzemet. Ezeknek megítélésem szerint nagy jöv�je van és környezetvédelmi szempontból is tökéletes konstrukciók. Ezek f�leg jelenleg Angliában és ugyanakkor még Németországban épültek, illetve készülnek az üzemekben futószalagon ilyen kis turbinás er�m�vek.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal